A klímaváltozás komoly hatással van a hagyományos pálinka alapanyagokra, ami új kihívások elé állítja a pálinkafőzőket. A szokatlan időjárás következtében idén több gyümölcs esetében is korábban kezdődött és ért véget a szezon, miközben a viharok és esőzések jelentős károkat okoztak a termésben.
a mennyiség miatt idén nem kell aggódni, a szokottnál nagyobb csapadékmennyiség negatívan érintette a meggyet és a cseresznyét, amelyek közül sok gyümölcs elrohadt a fákon. A korai szilvafajták viszont jól érnek, így kedvező lehet az idei termés a pálinkafőzés szempontjából. A szőlő esetében bár fagykárok keletkeztek, várhatóan elegendő mennyiségű termés jut a pálinkafőzdékhez.
bár a pálinkafőzési lehetőségek nem tűnnek borúsnak, a főzdék nem mindig kapják meg a legjobb minőségű gyümölcsöket. A klímaváltozás következtében hosszabb távon más gyümölcsökre kell átállniuk a pálinkafőzőknek. A barack például az utóbbi években több rossz év után csak egy jó évet produkált, főként a májusi fagyok elmaradása miatt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a bogyós gyümölcsök, mint a málna és a fekete ribizli, különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra, és előbb-utóbb teljesen eltűnhetnek a termelésből. Az elnök szerint már most készül Magyarországon kivipálinka helyi termesztésű gyümölcsből, ami jól jelzi, hogy a pálinkafőzésnek alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.
A gyümölcstermesztés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, és a munkaerőhiány csak tovább nehezíti a helyzetet. Mihályi László végül hozzátette: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a változó időjáráshoz, ami új fajták termesztését és az ültetvények megfiatalítását teszi szükségessé. Az elkövetkező években a pálinkafőzés jövője jelentős mértékben függ attól, hogyan tudnak alkalmazkodni a termelők a klímaváltozás kihívásaihoz.
