A spenót termesztése Magyarországon újra lendületet vett, amint beindult a szezon. Több mint 540 hektáron termelik ezt a zöldséget, a tavalyi adatok szerint pedig a gazdálkodók összesen 12 ezer tonnát takarítottak be. Varga István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szabadföldi zöldség alosztályának elnöke elmondta, hogy a termelt mennyiség jelentős része, körülbelül 90 százaléka az ipari feldolgozásra kerül, például a fagyasztó- és szárítóipar számára.
A spenót szántóföldi termesztése jól illeszkedik a különböző vetésforgókba, hasonlóan a zöldborsóhoz. A növény 70-110 nap alatt éri el a betakarítható állapotot, így viszonylag gyorsan lekerül a földekről. Magyarországon a spenót termesztése főleg a Duna-Tisza köze területén koncentrálódik, ahol elsősorban öntözött területeken foglalkoznak vele. A friss fogyasztásra szánt spenót nagy részét fóliasátrakból és kiskertekből szállítják a kiskereskedelmi hálózatokba.
A világ spenóttermelésében Kína áll az élen, amit az Egyesült Államok, Japán és Törökország követ. Varga István szerint a spenót globálisan elterjedt, számos konyhában megtalálható, például Olaszországban gyakran készítenek belőle tésztaételeket. Magyarországon azonban úgy véli, a spenót még nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelne. Sokkal gyakrabban kellene megjelennie az asztalokon, akár köretként sült húsok mellé, vagy éppen tésztaételek alapanyagaként
Az ipari termelés mellett a nyári vetésű spenót is jelentős, amit augusztus végétől szeptember elejéig vetnek, és késő ősszel takarítanak be. Ezt a fajtát szabadföldön is termesztik, és alkalmas az ipari feldolgozásra vagy a friss piacra egyaránt. A tavaszi vetésű spenót főleg a feldolgozóipar számára készül, ahol gyakran párosítják csemegekukoricával. A friss piacra szánt spenót pedig főleg a korai érés miatt fóliasátrakban termesztik, bár néhány helyen szabadföldön is gazdaságosan megoldható a termesztése.
