Több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 456 éve zajlott ostromát július 29. és 31. között a X. Gyulai Végvári Napokon.
A 15 hagyományőrző csoport hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese kommentálja majd.
A szervezők tájékoztatása szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is használnak.
Esténként a vár egyik oldalán könnyűzenei koncertekkel – Majka és Curtis, a Kárpátia, az Ocho Macho, a The Carbonfools, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák fellépésével -, az erőd túlsó felén, a sátortáborban pedig hagyományőrző mulatozással várják a közönséget.
A programok – a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat.(Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)
Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
