A szegedi fűszerpaprika, amely egykoron a magyar gasztronómia és mezőgazdaság egyik büszkesége volt, ma már komoly kihívásokkal néz szembe. Az időjárási szélsőségek, az emelkedő költségek és az import nyomása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés és a termesztési terület évről évre csökkenjen.
2024-ben a júliusi hőhullám és az aszály jelentős károkat okozott a szegedi paprikaföldeken. A paprika, amely vízigényes növény, sok helyen nem kapott elegendő öntözést, mivel a gazdák kutakból nyert vízkészlete kimerült. Bár az ősz elején érkező esők javíthattak volna a helyzeten, ezek miatt a második szedés sem hozott kielégítő eredményeket. A PaprikaMolnár Kft., amely több mint egy hektáron termeszt paprikát, kénytelen volt a hiányzó termést más gazdáktól és felvásárlóktól pótolni, hogy fenntartsa működését.
A vállalkozás számára a termelés magas költségei is komoly terhet jelentenek. A gázárak drasztikus emelkedése miatt 2022-ben a cég kénytelen volt korlátozni a szárítási tevékenységét, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A KSH adatai szerint a fűszerpaprika-termőterület 1990-ben még 9 ezer hektár volt, mára viszont alig 1000 hektár maradt. A terméshozam is jelentősen csökkent: 2000-ben még 31 ezer tonnát szüreteltek, míg 2023-ban csupán 8 ezer tonnát.
A fűszerpaprika termesztése ma már kevésbé vonzó a fiatal generáció számára. Az idősebb gazdák egyre inkább visszavonulnak, a fiatalabbak pedig más, jövedelmezőbb tevékenységek felé fordulnak. Az új termesztők bevonása nehéz, mivel a paprika termesztése kézimunka-igényes, a jövedelmezősége pedig kiszámíthatatlan.
A magyar termelők helyzetét tovább rontja az olcsó külföldi import és a feketepiac. Kínából és Spanyolországból érkező fűszerpaprikát gyakran itthon csomagolva, „magyar termékként” árulnak, ami torzítja a piacot. Ráadásul ezek a termékek sok esetben nem felelnek meg az európai élelmiszer-biztonsági előírásoknak, mivel tiltott vegyszerekkel kezelhetik őket.
A feketepiac is komoly probléma. Sok vásárló interneten keresztül vagy ismerősökön keresztül szerez be paprikát, amihez nem társul minőségi tanúsítvány, és gyakran nem felel meg az élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
A szegedi paprika egykor meghatározó iparág volt a régióban. A két világháború között tízezrek dolgoztak a termesztésben és feldolgozásban, míg a szocializmus idején a nagyüzemi termelés tette sikeressé a magyar fűszerpaprikát a nemzetközi piacokon. Ma már azonban ez a hagyományos iparág a fennmaradásért küzd.
A spanyolországi példák azt mutatják, hogy a termelők összefogása és egy közös márkaépítés segíthetne a magyar paprika helyzetén. A hazai termelés stabilizálásához azonban szükség lenne állami piacvédelemre és az import korlátozására. Emellett fontos lenne, hogy a fogyasztók tudatosabban válasszanak, és előnyben részesítsék a hazai termékeket.
A szegedi fűszerpaprika továbbra is hungarikum és uniós eredetvédett termék, ám ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a „szögedi paprika” hamarosan csak történelmi emlékként maradhat fenn.
