Amikor a remek pálinkák a csúcsgasztronómiával találkoznak

Amikor a remek pálinkák a csúcsgasztronómiával találkoznak

Egy fantasztikus kezdeményezésen volt alkalma szerkesztőségünknek részt venni a Pálinka Éjszakája alkalmából, melyet minden szempontból csak támogatni tudunk, és örömmel tudósítunk róla olvasóinknak!

Az már „megszokottnak” tekinthető, hogy nem csak a kifejezett boreseteken, hanem hagyományosnak tekinthető étkezéseknél, ételsoroknál is megteremtik az egyes fogások, és a hozzá köthető borok társítását. Az meg már végkép természetes, hogy különféle borokat tesznek az ételekhez főzés, sütés közben. Az is elterjedt főleg a sütési folyamatoknál, hogy különféle sörök szerepelnek a víz/olaj mellett, helyett, de hogy mindezeket az elkészítési módokat pálinkával oldják meg, még nagyon gyerekcipőben jár.

De nézzük is akkor inkább azt meg, milyen csodálatos kulináris élmény is tud kikerekedni ebből a ma még a szakmában is relatív újdonságnak számító kezdeményezésből!

A Pálinka Nemzeti Tanács a Tudományos Akadémia gyönyörű, jelenleg kívülről felújítás alatt álló épületébe szervezett egy fogadást a „Pálinka Éjszakája” rendezvény alkalmából, ahol élőben mutatták be és kóstoltatták ezt az új kezdeményezést.

A fogadás is remek volt, egy igazi koktél különlegeséggel várták a vendégeket, a nagy melegben a kellemesen hűtött ital valóságos életmenőként hatott.

Az igaz kulináris élvezet viszont az elegáns ültette fogadás keretei között érte a vendégeket, ahol nem csak kóstoltatták a chef által elkészített különleges finomságokat, hanem részletesen be is mutatták az egyes fogásokat, azok összetevőit.

De nézzük meg mik is voltak ezek a fenséges ételek! Az előétel egy „Pirított magvas mozzarella” volt vilmoskörte pálinkával ízesítve. Ugye még leírva is egyből belekóstolnánk! Meg is tettük, remek volt. És mint ahogy az új ételsor tendencia meg is kívánja, elmaradhatatlan kísérője egy pohár Vilmoskörte pálinka volt.

A leves nem kevésbé képviselte a gasztronómia csúcsát a maga kategóriájában, ami egy „Som-szilvás vadragu leves” volt, egyértelműen Som-szilva pálinkával kísérve. Nyomtalanul eltűnt, az utolsó cseppig kikanalaztuk.

A főétel már meg sem próbáljuk részletesen leírni, akinek alkalma lesz ilyent kóstolni, gondolkozás nélkül tegye meg! Ez egy suowidált Kacsamell- és  konfitált kacsacomb volt cseresznyemártással, és tricolor graten mártással. A hozzá járó Cseresznyepálinka szintén fenséges volt.

És hát a desszert, mert hát bármennyire jól vagyunk lakva, ez egy kihagyhatatlan tétel. Nem is maradt el most sem, sőt, egy cukrász is megirigyelhette, amit elénk tettek a chef jóvoltából. Ez nem volt más, mint egy „Kékszőlős mascarpone tortaraguval”, szinte már egyértelmű módon a benne levő Kék törkölypálinkával. Nem is folytatom…

Túl azon, hogy egy hatalmas kulináris élményben volt részünk, magát a kezdeményezést kell kiemelni, és minden létező módon támogatni, hiszen a pálinka hazánk nemzeti itala, és mint ez az ételsor is bizonyítja, legalább annyira beilleszthető a hazai főzési trendekbe, mint a bor, és igaz ínyenc fogások készíthetőek segítségével.

Csak remélni tudjuk, hogy a jövőben egyre több helyen válik, egyre általánosabbá ez a fajta ételsor kínálat, és nem csak egyedi, speciális esteken. Köszönjük a lehetőséget, hogy volt alkalmunk megismerkedi ezzel a új trenddel, és megszerezni ezt a kulináris élményt. Sok sikert kívánunk a Pálinka Nemzeti Tanács további munkájához!

Vélemény, hozzászólás?

Translate »