Napjainkban a hangsúlyosabban növényi alapú étrend vagy akár a kizárólag növényi ételek fogyasztását „megengedő” vegán táplálkozás egyre növekvő népszerűségnek örvend. Azonban a növényi alapú fehérjék aminosavtartalma jelentősen eltér az állati eredetű fehérjéktől. Egyes kutatások arra engednek következtetni, szaknyelven megfogalmazva, hogy a növényi fehérjeforrások limitáló aminosavakkal, ezáltal alacsonyabb DIAAS értékkel rendelkeznek (arról ad információt, hogy a szóban forgó ételünkben található fehérjéből mennyi fog valóban hasznosulni, amely gabonafélék esetén 0.40-0.50 körül mozog, azaz a bevitt fehérjének csak közel a fele fog hasznosulni). Ami közérthetően annyit tesz, hogy a szervezet a növényi fehérjeforrásokat rosszabbul hasznosítja, továbbá emészthetőségük is rosszabb mint az állati eredetű fehérjéké.
A növényi fehérjék sem egyformák
Egy korábbi kutatás rámutat arra, hogy az általuk vizsgált 12 izolált növényi eredetű fehérje közül csak a burgonyának és a szójafehérjének kiváló a DIAAS értéke, ezáltal ezek tartoznak a leginkább emészthető növényi fehérjék köze, a sokak által kedvelt borsó, rizs, kender és búzafehérjék átlagos kategóriába sorolhatóak. A növényi alternatívák a tej helyettesítésében is széleskörűen elterjedtek. Ezek között ma már igen sok változat fellelhető a kereskedelemben, azonban nem elhanyagolható, hogy ezek fogyasztása a tehéntejben megtalálható ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális aminosavak pótlását önmagukban nem képesek helyettesíteni. A növényi alapú fehérjeforrások előnye, hogy általánosságban az állati eredetű fehérje forrásoknál alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, de szénhidráttartalmuk jelentősen magasabb, valamint fehérjetartalmuk is alacsonyabb mint az állati eredetű források esetében.
Minden állati fehérjeforrásban van zsír?
– Nem minden állati fehérjeforrás fogyasztásával szükségszerű a zsír bevitele. Gondolok itt például a tojásfehérjére, amiben nemhogy zsír, de még szénhidrát sincsen. Ráadásul a felhasználási területe, többek között kiváló tulajdonságainak köszönhetően, olyan gyorsan fejlődik, hogy ma már tejtermék helyettesítőket is készítenek belőle. Azonban, amennyiben valaki hasonlóan jó, de igazi gasztro-különlegességre vágyik, akár egy sült galambmellet is bátran elfogyaszthat – osztotta meg gondolatait Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.
Idős korban, cukorbetegen még ajánlottabbak az állati fehérjék
Persze az életkortól is függ, mit ajánlott ennünk. A növényi eredetű fehérjék általánosságban alacsony tápértékkel, lassan emészthető aminosav-összetétellel rendelkeznek, de ettől függetlenül jó fehérjeforrásnak számíthatnak, ha tudatosan bánunk velük. Azonban például cukorbetegen még több mindenre kell odafigyelni. Egy németországi kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú hús-, és húskészítmény helyettesítők ugyan alacsonyabb zsír-, és telített zsírtartalmúak, azonban a húskészítményeknél szénhidráttartalmuk magasabb. Ez alapján elmondható, hogy a növényi fehérje készítmények fogyasztásával a szénhidrát bevitele is növekszik.
Ráadásul a vegán étrenddel a bevitt ételmennyiség is növekszik. Azonban az adagok méretének jelentős növelése, amely ahhoz szükséges, hogy a szigorú vegán étrend alkalmazásakor megfelelő mennyiségű fehérjét és esszenciális aminosavat fogyasszunk, sok idős számára nem megvalósítható, különösen azok számára, akiknek csökkent az étvágyuk, és alacsony a fizikai aktivitásuk.
